Kaposvár

Nem egészen két hét múlva megyünk ismét Kaposvárra. Előre félek tőle, hogyan fogja viselni. Délben megkezdődik a "hajsza". A kicsiket visszük át udvarhelyre estig, hisz valahol lenniük kell, aztán Norbi és indulás neki az útnak. Nem mindig viseli jól, de reménykedem, hogy most nyugi lesz.
Alig két hónapja nekileselkedtünk az éves vizsgálatnak, ami két óra próbálkozás, győzködés, szakember segítségével sem valósult meg. Mivel igen csak megterhelő mind lelkileg, mind szervezésügyileg eljutni, így kaptunk két hónap haladékot újrapróbálkozni. Ez idő alatt el kellett intézni a pszichiátriai dolgokat. Ott arra jutottunk, hogy heti egyszer jó lenne ha egy pszichiáter foglalkozna a gyerekkel, mivelünk is egy, úgynevezett szülőtréningen. Na meg a biztonság, a megszokott hely, a saját kuckó ahova elzárkózhat mielőtt robban és persze, hogy ne költözésből álljon az életünk, mert egyik csemetének sem tesz jót, neki meg főleg nem. Ennek hatását érezzük és nap mint nap kiborul ez miatt is...
Lassan vissza kell menni, újabb tapasztalatokkal bővültünk és persze újabb kihívásokkal kell szembenéznünk. Kaptunk a pszichiátriától annyi haladékot, hogy megvárják mire jutunk a szakértőibe és utána kezdjük el a folyamatos terápiát, hátha ők még valamivel kiegészítik.
Szóval itt tartunk most.
Továbbra is nagyon szépen köszönjük, a Tégy Jót-nak, hogy gyűjtést indított Norbinak, valamint mindenkinek, aki bármilyen módon segít, akár egy megosztással vagy jó tanáccsal is.
Persze kapunk ezért hideget-meleget egyaránt, de melyik szülő nem kap, aki mi meri teregetni a gyereke vagy saját problémáit és rokonok híján a "nagyközönség" felé fordul.

Amint lesz egy kis időm írok a felmerült terápiákról, vitaminokról és mindenről, amire jelenleg időm, energiám, kapacitásom nincs.

Márton nap

Norbi hétfőig nem evett, de megígérte, hogy fog enni és elment oviba. Láza már nem volt, így elengedtem. Bent evett is, látszott rajta, bár még mindig igen sápadt. Tegnap volt Márton nap az oviban. Az előadást szépen végigülte - legalábbis, amennyit mi láttunk belőle - majd izgatottan fogadott. Szereti az állatokat, így nagyon várta már a libasimogatást. Bementek az egyik terembe -gondolom - uzsonnázni, majd csoportosan jöttek ki mindenki egyszerre. Szerencsétlen libusokat megrohamozta az összes ovis, kisiskolás gyerek, hát nem lettem volna a helyükben, mármint a libákéban. Norbi sírva szaladt vissza, hogy elzavarta az egyik óvónő, hogy ne menjen libázni, hát mit mondhatnék...? Apuka elment vele, majd kicsit később egy másik óvónő is. Nemrég szintén ez a bizonyos "pedagógus" nem adott neki csokit - mindenki más kapott - mert délelőtt rossz volt, hát nem az első eset és nem is biztos, hogy egy gyereket étellel kellene nevelni, pontosabban zsarolni. Nembaj, majd meglesz mindennek a következménye.
Este nem aludt, csak forgolódott, kiabált, folyamatosan  ki volt borulva, végül áthoztam magamhoz, megnyugtattam ott, de nem sok eséllyel, nem aludtunk, többször keltette a többieket is. Nehezen indult el ma reggel is, bánattal telve, nem akart menni, utálja, de muszáj. Kicsit kijjebb boncolgatva majd a család blogján is említek egy két dolgot, ami közrejátszott, de itt hosszú lenne. Meglátjuk hogyan tér haza, remélem nyugodtan.

Betegség

Norbi közérzete már tegnap nem volt a legjobb, nem is nagyon evett egész nap, bár ez általánosságban is jellemző rá. Estére belázasodott, ismét acetonos lett a lehelete, nagyon nehezen is aludt el. Az éjjel folyamán viszonylag el volt, azt leszámítva, hogy már ötkor az ágyunk mellett állt, hogy ő nem tud aludni. Nem tudtam mit tenni, az élettől kaptam 2*2 óra alvást aznap éjjel, de legalább ennyi belefért. Utána még nagy nehezen kiegyeztünk egy lefekvésbe, na nem az ágyába, de az ikrek ágya közötti "fészekbe" ledőlt pihenni, egészen hatig nagyjából. Addigra a nyöszörgésével mindenkit felkeltett. Már túl vagyunk a reggeliztetésen és szokásos procedúrákon. Természetesen semmiben nem akart együttműködni, enni sem evett. Lázas, nyöszörög folyton. Jelenleg az ágyában pihen, de nagyon szomorú és unatkozik, viszont ha itt a tv elé lefektetem a többiek rámásznak és csak vita van. Valahogy rá kellene az evésre venni, csak azt nem tudom miként, mert ismét nagyon le van gyengülve.

Megkésve

Először is elnézést kell, hogy kérjek, hogy nem jutottam ide, de vagy nem voltunk itthon, szaladgáltunk, vagy a gyerekektől nem volt lehetőségem. Dani harmadik napja küzd a néha 40ig felszökő lázzal a foga miatt már többször látta orvos, injekciót is kapott, el el pilled, nem alszik, de ez a blog nem róla szól.
Norbi egész jól viseli ha menni kell valahova, örül az autózásnak. Az autós nagyszülőktől kikönyörögte a férjem az egyik autót, így eljutunk Marcaliba és Kaposvárra, már amikor van miből tankolni.
25.-én megyünk vissza a szakértőihez háromra, előreláthatólag hatig ott fogunk lenni, mert a múltkori két órás vizsgálat értékelhetetlen lett és ismételni kell, valamint meg kell beszélni mire jutottunk a pszichiátrián. Nagyon várjuk, mert sokminden dől el ezen a papíron, legfőképp az állam által finanszírozott fejlesztések valamint, hogy nekünk mit kellene még mellé, hogy jobb, könnyebb legyen. Ha minden igaz akkor egy utazópedagógus heti 2*45 percben foglalkozik vele az oviban, valamint ugye a pszichiátria heti egy alkalommal. Ez mellé valami nagy mozgásos dolog kellene, sportot javasolnak mert az impulzivitását leviszi, de a környéken vagy nagyon költséges lenne, amit nem tudunk finanszírozni vagy nem fogadják a másik verzió. Valamint a finom-motorikus területet kellene fejleszteni, amire kiváló a legó, gyurma, színezés, festés, különféle kreatív munkák, amit imád is csinálni, de vagy hely nincs /a picik mennek és megeszik, eltépik stb./ vagy pedig alapanyag nincs annyi, hogy folyamatosan csináljuk. Itt a karácsony lassan, terveztem különféle díszeket ide bentre, udvarra amit az öccsével és velem alkotni tud maradék alapanyagokból, de annyira feléltük minden készletünk és nem pótoltuk, hogy nincs már.

Helyzet

Megérkezett Norbi ambuláns lapja Marcaliról, a pszichiátriáról.
Egyenlőre a kórtörténet van benne, ami összefoglalja azt, ami itt is található az Anamnézisben. Vissza kell menni jövő hónap végén /25./ a TKVSZB-hez, meglátjuk mi lesz, ott egy bő 3 órás vizsgálat lesz, ide pedig legkésőbb utána járni kell. Megerősítették a hiperkinetikus magatartászavart valamint, hogy érzelemregulációs fejlődését kellene rendbe tenni, amihez elsőként egy nyugodt otthont kellene biztosítani neki. Neki nem palota kell vagy több tízezres játék, csupán egy zugot szeretne, amit maga mögött becsukhat és egyedül lehet ha "fáj a lelke". Nagyon rajta vagyunk, itt vagy bárhol, nem számít, de most már egyre jobban látszik/kihat, hogy nem csak nekünk kicsi, hanem a gyerek/ek/ is igénylik a nagyobb lakást.



Legújabb szerelme egy csirke /mindenáron pipiket akarnak az öccsével tartani, vállalta a takarításukat is!/, anno még az apjáé volt, most került hozzánk, rögtön beleszeretett, főleg, hogy az alja érzékelős mert odateszi a kezét és csipog folyamatosan. Nagy a szerelem.

A cipőjét viszont ismét galyra vágta. Egy hónap alatt tönkre tesz egy cipőt. E havi lajstrom: egy sportcipő, három sapka, egy váltás ruha, egy lepedő, egy plüss, négy póló.




Valamint kiértékeltük a motivációs táblát, pontosabban három hetet összehasonlítottunk. Szerintem mindent elmond magáról. Az első hét olyan, amilyen. A második héten már jobb /itt voltunk vizsgálaton, sok mindenben segítség volt neki és nekünk is/. A harmadik hét már nem olyan jó, de jobb mint az első.

Csoda

Ma csoda történt. Másképp nem tudom megfogalmazni. Tegnap megkeresett egy hölgy, hogy beszélnünk kell. Őszinte leszek, rögtön gyomorgörcsöm lett, megint mit tett szerencsétlen gyermek és kinek kell magyarázkodnom. Esetleg újabb fenyegetés, hogy "megnevelik" vagy a házat gyújtják ránk... De nem. Nagyok óta a sírás kerülget és sokszor elkap. Miként fogjuk a telet átvészelni, hogyan fogjuk a gyereket itt iskolába járatni, egyáltalán, hogyan fogunk elférni itt és meddig kell más számonkérését és fejhez vágását hallgatni.Teljes mértékig kimerültünk idegileg, lelkileg, fizikailag. Jövőhét csütörtökön itt az ikrek szülinapja egyenlőre tanácstalanul ülünk e tény előtt. Aztán rá pár hétre itt a mikulás, majd a karácsony. Négy gyermekre. Nem egyszerű. Nem panaszkodom, nem terveztük őket, de eldobni, embert, gyermeket ölni, nem az én/mi világunk. Közben az orvosi vizsgálatoknak zajlani kellene. És csoda történt. Ma egy Anonimitást kérő személy segített. Segített, hogy tudjunk tápszert hozni, mert elfogyott volna holnap délelőtt, segített, hogy a hét közepén elfogyó pelenka miatt ne fájjon a fejünk, de legfőképp segített, hogy Norbival előrébb lépjünk. Le tudunk menni a szakemberhez, aki megnézi és tud tanácsot adni, segítséget nyújtani, hogy merre induljunk tovább, mert már mi is elvesztünk az egészségügy kusza hálójában, sőt már maguk az orvosok sem tudják mikor merre mehetnénk, csak az alternatív tanácsokat tudják javasolni, mert ide az állami finanszírozású heti 2 óra kevés, ezt ők is látják. Szóval ismét felcsillant a remény.
Megbeszéltük itthon, hogy megy a "perselybe" és semmi miatt nem lesz hozzányúlva, csak Norbi költségeire, hisz Ő kapta, igyekszünk megoldani, hogy az élelmezés és egyéb problémák továbbra is ettől függetlenül lemenjenek. Várjuk a hívást munkára, igyekszem valamit kitalálni a varrógép üzembe helyezésére és aggódunk továbbra is, de legalább egy probléma kicsit könnyebb lesz, adunk egy esélyt ismét a csemetének, hogy tudjunk neki segíteni. Nemsokára telefonálok, hogy mikor tudnak fogadni és megírom.

Ellentétek

Norbi csütörtök óta itthon van. Aznap még élvezte, egész nap a tesókkal, mesézés, játék, velünk. Együtt. Tegnap már kezdett felborulni minden, unatkozott, nem találta a helyét. Hol pörgött és mindenen nevetett, sikítozott, ugrált, hol pedig totál letargia a maga ne érj hozzám, ne nézz rám, nem kell semmi formájában. Ma már tiszta káosz volt. Nem voltunk sehol, itt a környéken semmi program nem volt sajnos, ahova a négy csemetével ki lehetett volna sétálni. A napot a totál ellentétek jellemezték. Hol bújt, hol ránézni nem lehetett, hol pedig nem hallotta amit mondtunk úgy kikapcsolt a pörgésben.
Nagyon nem tud itthon magával mit kezdeni.A rajzolás, festés, nem nagyon akar menni, "tanulni" megint csak nem akar, nem rávehető. Lego, na az néha menne egy tíz percig talán, csak ugye a helyszűke, nem nagyon tud hol leülni játszani. Azon kívül más nincs. Néztük mivel tudna egy 6 éves játszani ami kicsit túlmutat az autózáson, hát találtunk ezt azt, horror áron. Szóval ez jegelve sajnos továbbra is. Marad a többiekkel való "építés" /amin folyton vita van mert kevés és mindenki egyszerre akar/, valamint a mesézés, illetve amint lesz lehetőség akkor vágás, gyurmázás. Jó lenne karácsonyi díszeket csinálni kartonból, festékből, színes papírból, de ezek egyenlőre alapanyag híján szintén jegelve.
Ma elmondta mit kér karácsonyra: Költözni szeretne. Költözni egy olyan házba ahol van kert, nincs lekerítve a nagy része omlásveszély miatt és elég nagy mindannyiunknak, hogy ne legyen veszekedés...
Mint ha egy tört szúrtak volna a szívembe... pedig tudtam, hogy ez lenne neki a legszebb ajándék. Egyenlőre el kellene jutni megnézni a házat és ha mi vagyunk a szerencsések akkor költözni de ez rengeteg pénz, amit nem tudunk előteremteni, szóval nem tudom ezt az álmát, hogy valósítom meg.

Kezdődik az őszi szünet

Norbi felhívása ma kikerült a Tégy Jót oldalra is, amit nagyon köszönünk!
Hosszú hétvége, őszi szünet elé nézünk. Volt tervben őszi dekoráció készítés, festés a nagyokkal, játék, de nem tudom mi lesz belőle, mivel csak akkor kivitelezhető, ha jó az idő és apuka a kicsikkel el tud menni sétálni, hogy a nagyokkal lehessen kreatívkodni.
Ismét előjött a szájfertőzése, amit nemrég éppen, hogy ki tudtunk kezelni kórház nélkül, amikor rádöbbentünk a helyzet súlyosságára már le volt gyengülve, enni nem tudott, inni nem akart és bágyadt volt. Akkor Listerines ecsetelés és Septofort tabletta hozta helyre nagy nehezen, ismét be kellene mindkettőt szerezni mert elfogytak.

A Tégy Jót-ra kikerült Norbi segítségkérése, akinek lehetősége van egy megosztással segítsen!
Köszönjük!

Gyermekpszichiátria

Hétfő van, Marcaliban kellene lennünk, vagy legalább már jócskán felé, de a nóta ugyan az mint pénteknél. Nem jutottunk át pénteken Bajára, de e hét pénteken még van lehetőségünk, viszont a majd húsz ezres benzinköltséget nem tudjuk előásni, sem pedig bébiszittert és annak a költségét.
Nem tudom hogyan lesz tovább, vagy egyáltalán lesz-e tovább, együtt, mint. Norbi állapota egyre romlik, egyre nagyobbak a hangulatingadozásai és érzelemkitörései. A család legkisebb tagjánál is észleltük azokat a jeleket, amiket anno nála, jó lenne őt is eljuttatni neurológushoz, de aki érdemileg tudna vele foglalkozni a Rókus Kórházban praktizál, ő mérte anno Norbit is fel, de sajnos az sem a szomszédban van.

Gyermekpszichiátria.

Tegnap megjártuk Marcalit.
Nagyon jó a Gyermekpszichiátriai osztálya. Kedvesek a pszichológusok, gyógypedák, mindenki. Nagyon segítőkészek és rugalmasak. Norbi viszonylag könnyen oldódott, bár voltak gondok, amiben nem akart együttműködni. Hetente egyszer kellene bejárni, Norbival foglalkozna egy gyógypeda/pszichológus ez idő alatt mi pedig szülőtréningen vennénk részt, mindketten egyszerre, amivel tudnánk csiszolni a nevelésen és az egész dolgon. Nagyon jó lenne, de nem a szomszédban van, így nem tudom miként fogjuk megoldani. Ha a három kicsire bébiszittert kell fogadni az nem kevés pénz lesz, de megjárni emberi idő alatt autóval lehet, ami meg nincs, ha sikerülne is kölcsönkérni, akkor is több mint 80 km.
Próbálkozunk valami megoldást találni rá, de egyenlőre semmi ötlet nincs. Hétfőn kellene ismét menni, a család nehezen bírja így is anyagilag, aztán, hogy mi lehetne a megoldás nem tudom.

Pszichiáter

Jövőhéten szerdán megyünk Marcaliba pszichiáterhez. Nagyon várjuk, hogy mire fogunk jutni vele. Szeretnénk elkerülni a Ritalint, de lássuk, valami kell, a Haloperidol semmit nem ért, így nem kapta sokáig és nem is szándékozunk neki újra adni.
A mindennapjaink egyre keményebbek. Keressük a speciális iskolát neki, hogy meglegyen jövő tanévre és meg is legyen velük beszélve. A lakásgondon is folyamatos fejfájás megy, reméljük mihamarabb megoldódik, úgy látszik lesz egy lehetőség, de el kell menni megbeszélni, megnézni, reménykedünk, mert nagyobb lenne és lenne a közelben /20km/ megfelelő iskola neki. Igaz, nem a mienk lesz, használatra kapnánk, de még koránt sem biztos, már maga az, hogy nem lettünk rögtön elutasítva pozitívum nekünk.

Szakértői

Megjártuk a szakértői bizottságot. Ismét.
Ott voltunk két órát, de előrébb nem jutottunk nagyon. Nem akart feladatokat megoldani, nem akart együttműködni. Amikor rá tudtuk venni, jól funkcionált, de nagyon szór a csemete. Az IQ-val nincs gond, javasolják az iskolát, fölösleges az oviban maradni még egy évet, csak unatkozna, de mindenképpen kis létszámú suli kell neki, ahol van elég fejlesztő, felkészültek és tudják, hogy kell egy figyelemzavaros gyereket kezelni, ismerik a módszereket. Szóval sulikeresés, hogy tavaszra legyen már valami mire jön az iskolaérettségi. Két hónap múlva vissza szakértői megpróbáljuk ismét. Előtte még menni kell pszichológushoz is, meglátjuk mire jutunk ott.
Amúgy tanulunk, minden nap, van motivációs tábla pecs rendszerrel és igyekszünk a nyugodt feltételeket biztosítani, de egyenlőre azt kellene megoldani, hogy a 40m2 valahogy ne ennyi legyen, mert Norbinak kellene egy külön félszoba egy kis zug, ahova elvonulhat megnyugodni, tanulni, pihenni, bármi.
Az öccsével vannak most egy félszobában ketten, szekrénnyel elválasztva, de így annyi helyük maradt, hogy bemennek lefeküdni aludni. Ráadásul az öcsi teljes ellentéte Norbinak rémálom minden nap, minden éjszaka.

Fogfájás

Norbinak régóta fogproblémája van, fogínysorvadásra gyanakszunk. Eddig nem lett elvíve, mert a környezetünkben mindenki azzal biztatott, hogy tejfog, kihullik, elmúlik. De most már nagy a baj. Péntek óta nem eszik, sikerült szombat délután és tegnap este belediktálni  pár kanál levest nagy sírások közepette. Harmadik éjszakán voltunk egész éjjel fent, már nehezen bírom. Férjem a kicsikhez kell folyamatosan, mert a sírás és kiabálás miatt /nagyon nehezen viseli Norbi a betegségeket és ennek hangot is ad/ folyamatosan ébrednek. Ennek az az eredménye, hogy mindenki nyűgös és álmos egész nap. Nehezen haladunk így. Most elmentek orvoshoz én pedig igyekszem egy kicsit a házimunkával foglalkozni. Teljes a felfordulás még a konyhába, mert ki kellett valamit találni a konyhaszekrény helyett, ugyanis az nem fér el a kályha mellett bent, most csatatér és igyekszünk használható helyet varázsolni belőle.

UP:
Tegnap be lett küldve kh-ba, megyeszékhelyre. 80km, közúton nem szállítható, autót nem tudtunk intézni, ha a mai nap nem javul akkor mentőt kérünk ki érte.
A további, hogy miért vagyunk most gondban és választás előtt itt. 

Itthon-Otthon helyzetjelentés

Lassan két hete itthon van a nagyfiú. Két hétig itt volt a nagypapa is segíteni, de mennie kellett állásinterjúra és várta őt a mama is haza. Viszont pár szót írnék a házról is, hogy hol tartunk most.

Ez idő alatt sikerült kiegyezni az ingatlan tulajával és engedélyeztetni a kályha újrarakását, aminek az anyagáról is nehézkesen, de végül gondoskodott. Így a munkadíjat megspóroltuk, nekünk lesz fűtésünk, nekik újra van téve a cserépkályha normálisan /tetőcserép volt benne samott tégla helyen és terelő nélkül pár szóban/, mindenki jól járt. Villanyszereléssel nem tudjuk még mi lesz. Jelenleg a nagypapa kintre csinált két helyre villanyt és kivezette a műhelybe is az áramot, de a villanyóra cseréhez kell teljes új vezetékezés potom 150 környékén fekszik itt és sajnos kénytelenek vagyunk külső behúzással megoldani, kipakolni a vésés idejére nincs helyünk, ráadás úgy kell megoldani, hogy csak a csere napján ne legyen villanyunk mert négy picivel áram nélkül egy hétig szinte lehetetlen, legalábbis nagyon nehéz.
A betonozás várat magára. Mivel 28 nap a kötési ideje és a tulajdonos 6 cm-ben szeretné letenni ez szerintük nekünk 5-8 hét kiköltözést jelent, amit oldjunk meg mi. Nos a legközelebbi rokon ahova mehetünk 400km, kivitelezhetetlen. Más aki közelebb van nincs. Szeretnénk gyorsbetont letenni, de azok horror áron vannak és nekünk 35m2-re kellene, így elkezdtünk gondolkozni egy ideiglenes megoldáson. A meglévő fa aljzatot kiegyenlíteni vagy felszedni, esetleg takarófóliát letenni és arra egy aljzatkiegyenlítőt fektetni, ezt pár mm-ben lehet csak, így pontos munkára van szükség. Nagypapa jönne megcsinálni, szerencsére rá számíthatunk és megértő ha épp szólok, hogy most 10 perc segítség kell a gyerekek körül, bár elszomorító, hogy 400km-ről kell jönnie a segítségnek. Viszont mind a gyorsbeton mind az ajzatkiegyenlítő iszonyat pénz 35m2, és ugye akkor ezen még sem pvc, sem linóleum vagy parketta sincs, de megoldás kell. A kicsik a földön másznak négykézláb, a régi korható fát a szájukba veszik meg a kezüket, megkarcolják, sértik magukat az egyenletlen talajon. Egész nap sírás van és ez mindenkinek rossz, megoldás kell mihamarabb még tél előtt. Ezt a megoldást nem fogják a tulajdonosok finanszírozni, így nekünk kell megoldani.
40m3 víz elfolyt, de meg lett csinálva, így az letudva. Most gondolkozunk a cuccaink elpakolásán, mert az istálló és a pajta napról napra jobban meg van ereszkedve és potyognak le téglák, ki fog dőlni a fala.

Más. Ovi. Apuka már nem hetel, itthon van ismét és munkát keres a környéken. Nem bírom Norbi rohamait már legyűrni egyszerűen. 5 éves, nagyon erős és akaratos, sok esetben maradandó nyomot hagy a szorítása és/vagy rúgása. Kell a segítség. Kimerít és lefoglal, nem bírom egyedül, de dolgoznia is kellene. Már az hatalmas haladás lenne ha nem csak heti 1,5 napot van itthon hanem esténként is.
Mivel munka ismét nincs, de gondok vannak és kiadások, így az ovi lehetséges le lesz mondva, mert nem fogjuk tudni finanszírozni, viszont nem tudom, hogyan fogjuk ide bejáratni, nincsenek rá felkészülve, nincs sem szakemberük, sem tudásuk hozzá és nyílt tény, azért integrálnak, mert kötelező.

Infra. A gázkonvektorok nem működnek, valószínű ki is lesznek kötve, mert a tulajdonosok beállították álltalányra és 4 számlát egyben kaptunk meg. A villanyról egy kw sem jelentettek le az elmúlt fél évben, így egy 2600kw-os fogyasztás számlája egyszerre jött meg, de azt sem kaptuk eddig meg. A víz és a szemét díj is el van maradva. Gőzöm nincs miből fogjuk ezt mind fizetni, mert apuka nem dolgozik a gyesből pedig nem tudom, kajára és pelenkára nem elég. Jön a tél venni kell ruhát, cipőket is, mert sehonnan nem kapunk.

Norci nyaral

Norci elment nyaralni a nagyszülőkhöz. Nagyon várta már és első értesülések szerint élvezi is, hogy kicsit kiszakadt itthonról. Hétfőn volt Dani első névnapja, vasárnap lesz Lilinek, hétvégén itthon van apuka majd akkor köszöntjük őket, addigra varrok nekik egy kis ruhát.
Norcim kicsit csalódva fogadta, hogy a papa elszámolta magát és nagy lett a bringa, így most nagyrészt mesézik, rajzol és élvezi a nagyszülői szeretetet. Mire visszajön be akarjuk fejezni a szobájukat. Festés sajnos nem lesz, de a rá eső nagyjából 3 m2 helyet igyekszek kicsinosítani. Van egy szivacs, amit nem használunk azt belevágjuk az ágyába és kerül be egy asztal is egy székkel, meg polc a falra remélhetőleg. Apuka régi íróasztalát kapja meg, széknek meg egy forgó gyerek széket kárpitozok le neki régi sötétítőből és a már említett matracból, remélem sikerülni fog. Azért néhány cicás képet találtam, azok majd felkerülnek a falra. Martin a szekrények másik oldalán ugyanannyi hellyel rendelkezik csak felé nyílnak az ajtók. A kiságyat majd meg kell erősíteni mert szétesik illetve neki is kellene valami polc szerűség ahol tárolja a játékokat, egyenlőre kartondoboz van. Majd kitalálunk valamit.

Bejelentés

Tegnap kaptuk a hírt miszerint Norbi és öccse felvételt nyertek a Somogyudvarhelyi Montessori oviba.
Ennek nagyon örültünk, annak még inkább, hogy sok innen az érdeklődő, így indítanak majd helyi buszt, ami 50 forint lesz kilométerenként. 10.000/hó/gyermek lesz a díja valamint az előbb említett útiköltség.

Egy pár sor, hogy miért választottuk ezt és mit kapunk ennyi pénzért. Úgy gondolom, hogy ennyi pénzért ezt adni a gyerekeknek kiváló, hisz ennyi élményt állami oktatásban nem kapnak meg, ami esetenként drágább is. Reméljük beválik és fogjuk tudni finanszírozni. Egyenlőre még ez a része aggaszt minket.

"Az ellátás díja 10 000 ft/hónap, ebben benne van az étkezés is.  Csak a váltóruhát, és váltócipőt kell hozni ez mellett, illetve a pelenkát és törlőkendőt, ha szükséges. Minden mást mi biztosítunk: ágyneműhuzatot(itt mossuk, nem kell hazavinni), fogkefét, wc-papírt, zsebkendőt...stb...
Helyben főzünk, nem vásárolt étkezéssel biztosítjuk az étkeztetést.
Az útiköltség 50 ft/km, de ez eloszlik az utazók között arányosan, tehát nem nagy tétel összességében.
A gyerekek foglalkoztatása nagy családra emlékeztető módon történik, bevonva őket a mindennapi feladatok ellátásába, feladatok megoldásába, pl. segédkeznek a takarításban, mosásban, étel-előkészítésben a konyhán, vagy éppen a cukorborsó kifejtésében. Igazodnak a napi feladataik a felnőttek feladataihoz, pl. ha pizza az ebéd, akkor a gyerekek is gyúrják és elkészítik a saját kis pizzájukat, amit ugyanúgy kisütünk, és elfogyaszthatják ebédkor.
Sokszor megyünk kirándulni külső helyszínekre, ezen a nyáron pl. heti 1x a nagyatádi strandon töltönk 1 -1 egész napot, tanévközben a csurgói uszodában tanultak heti 1x úszni, lovagoltunk hetente Szentán.
Külföldi fiatal önkéntesek vannak foglalkoztatva nálunk, jelenleg spanyol, olasz, német, román, akiknek a közös kommunikációs nyelve az angol, így napközben folyamatos angol nyelvet hallanak és tanulnak a gyerekek, és nem direkt tanóra-szerűen, hanem indirekt módon, folyamatosan, játékosan.
Napi 4x-i az étkezés: reggeli 8.30-kor, délben ebéd, 3-kor ébredés, majd utána negyed 4/fél 4 az uzsonna.
A reggeli és az ebéd között a tízórai gyümölcs, keksz, turmix, stb...hasonlók, és a napi étkezés kalóriatartalmához igazítva ez.
A napi étkezés összeállítását élelmezésvezetői számítógépes programmal készítjük el, ez megfelel minden gyerekétkeztetési szabálynak. Az ételek főképpen házi készítésűek, gondolok itt a helyben gyúrt tésztákra, itt sütött kenyérre, stb...

No, hirtelen ennyi infot csak...majd a többit szóban, személyesen, de kérném, hogy jelezd,mikor érkeznétek, mert kirándulni megyünk Ausztriába egy ovisoknak készített kalandparkba 22-én, és -mint írtam is-sokat kirándulunk.
(keress meg bennünket a facebookon: Somogyodvarhelyi Kuckó Alapítvány! Itt látsz képeket, videókat.)

Helyzetjelentés

Helyzetjelentés lassan egy év után, kicsit hosszúra sikeredett poszt következik.